A Summerhill filmről beszélgettünk
Ez a vázlat készült a filmnézést követő beszélgetésünkről amit Páll Gábor vezetett.
Aggályaink a film kapcsán
- ·
tandíj – csak középosztálytól hozzáférhető,
szociálisan rászorultak nincsenek
- ·
túl nagy szabadság – biztos, hogy jó ez
mindenkinek, személyiségtípus-függő a dolog?, jó családnál nem lehet jobb egy
bentlakásos hely / kollégium; tényleg minden diák el tudja dönteni, hogy mi a
legjobb neki?
- ·
csak kevés emberrel működik az iskolai
demokrácia ezen formája
- ·
nem lehet az ott dolgozó felnőtteknek rendes
magánélete – lehet valami gond az itt dolgozókkal?
- ·
bentlakásos – elszakítják a családjuktól a
gyerekeket
- ·
túl sok idő ugyanazokkal az emberekkel,
túlzottan zárt közösség – idegesítő lesz egy idő után
- ·
nem a való világ – mi lesz velük Summerhill
után?
- ·
hogyan fognak leérettségizni? – ha akarnak,
akkor könnyen, de ha nem, akkor nem kötelező
- ·
nagyon fontos a pontos tájékoztatás – ne később
derüljön ki, hogy amit kihagyott, az mégiscsak kellett volna a céljai
eléréséhez
- ·
egyben megvalósíthatatlan Magyarországon a dolog
Amik tetszettek
- ·
életre jobban felkészít, mint a hagyományos
iskola – életszerűbb ott az élet
- ·
iskolagyűlés
- ·
szociális képességeket nagyon fejleszti
- ·
teljes életet élnek ezek a gyerekek
- ·
a 21. században a nyugati világban már az
önmegvalósítással kellene foglalkoznunk
- ·
a képességek széles spektrumát értékeli és
fejleszti is (pl. barkácsolás)
- ·
talpraesetté tesz
Megoszlik a véleményünk ezekről
- ·
nem kötelező az óralátogatás – mint az
egyetemen, de a közoktatás azért nem ugyanaz
- ·
a szemlélet a fontos – ez pedig bármikor
megvalósítható lenne
- ·
„tantermen belüli demokrácia” kivitelezhető?
- ·
lehet egyedül szembemenni a rendszerrel?
- ·
van olyan, hogy fiziológiás kamaszkori lustaság?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése